Ronaldinho Gaúcho

A futballrajongók egyik legnagyobb kedvencét, s egyben a világ legnagyobb és legtehetségesebb focistáinak egyikét, Ronaldinhot választottam e heti Nagymenőnknek. Kár lenne kihagyni egy olyan embert sorozatunkból, aki kitartásával, bravúros játékával és technikájával mindenki számára példakép lehet.

Valóban nem véletlenül esett a választás erre a nagyszerű focistára, Ronaldinho Gaúchora, akiért a futballt kedvelők szerte a világon nagy elismeréssel és rajongással gondolnak, s aki jelenleg az FC Barcelona vitathatatlanul legnagyobb sztárja. Ronaldinho, avagy Ronaldinho Gaúcho, ahogy Brazíliában hívják, a második fecske Ronaldo után az újabb brazil futballgenerációból, aki világbajnokságokat dönt el zseniális húzásaival.

Nemcsak hogy rendkívüli statisztikával rendelkezik, de még nagyon fiatal is, 23 éves, s már milyen magaslatokat ért el. Ilyenkor gondolkozik el az ember azon, hogy vajon még mire lesz képes. Mára híres követhetetlen zsonglőri képességeiről és villámgyorsaságáról. Úgy tartják róla, hogy nem csupán az egyik legtehetségesebb játékos, de ő maga attrakciók sorozata, utánozhatatlan.
De hogyan is kezdődött...?

Polgári nevén Ronaldo Assis de Moreira 1980. március 21-én, Rio Grande do Sul államban, Porto Alegrében született. A világbajnok futballista 180 cm magas és 76 kg. A mai napig három klubban is játszott már, az első volt ezek közül a Grêmio FBPA, ahol 1989-2001-ig rúgta a labdát. Már 9 évesen varázslatos tehetségnek tartották, aki nem elég, hogy rendkívül gólerős (egy ifimeccsen 24 gólt szerzett egymaga), és pazar a rúgótechnikája (a 24-ből hármat érintés nélküli szögletből), de ráadásul mindig mosolyog is.

A második klub a Paris Saint-Germain volt (2001-2003), jelenleg pedig a Barcelona támadó középpályása. Mára sok sikert tudhat magáénak, hiszen ő volt Rio Grande do Sul állami bajnoka és gólkirálya (1999), a Copa do Sul győztese (1999); világbajnok (2002), ifjúsági (U17) világbajnok és a döntő torna legjobb játékosa (1997), a Copa América győztese (1999, a döntőben nem játszott), a Konföderációs-kupa döntőse (1999) és a junior-vb negyeddöntőse (1999).

Visszatérve gyermekkorához, a család igen nagy szegénységben élt egészen addig, míg Ronaldinho bátyja, Roberto, aki nála kilenc évvel idősebb, szintén brazil válogatott, illetve Európában, Mexikóban és Japánban is légióskodó futballista nem lett. Jelenleg ő öccse menedzsere. A hirtelen jólétben engedhette meg a család, hogy vegyen magának Porto Alegrében egy medencés házat, a történet azonban sajnos tragédiába torkollott. Ronaldinho még csak 12 esztendős volt, amikor a családfő, Joao, belefulladt a medencébe.

Amikor a tehetséges Ronaldinho is eljutott oda, hogy magasabbra törjön, és Párizsba költözzön - mivel annyira fontos volt számára család -, vitte magával édesanyját, nővérét és bátyját is. Mai napig együtt élnek, csak most már természetesen Barcelonában. Ronaldinhonak a focin kívül van még egy szenvedélye, mégpedig a zene, egészen pontosan a gitározás, ami nem is csoda, hiszen ahonnan ő származik, ott az embereknek a vérükben van a ritmus, a muzsika.

1998-ban, azaz 18 évesen játszott először profik között, s rá egy évre már első számú csillag és gólkirály volt egyben. Országos hírnévre tett szert, s már nem volt szerencsés önmagában a Ronaldinho név, hiszen általában így emlegették Ronaldót is, ezért került a neve után a Gaúcho, ami arra utal, hogy az illető Rio Grande do Sul államból származik. 2001-ben járt le hazai szerződése, s nyilvánvaló volt számára, hogy Európában folytatja.

Szűk két hónappal korábban Ronaldinho aláírt egy előszerződést a PSG-vel, majd január 17-én hivatalosan is ötéves szerződést kötött a francia klubbal. Párizst, a párizsi életet, a párizsi éjszakát imádta, rajongott érte, kedvelte a csapattársait is, de az edzőjét ki nem állhatta. 2003. nyarán a Barcelona - a Manchester United és a Real Madrid ellen csatát nyerve - megszerezte Ronaldinhót. Hamar sikerült meghódítania a csapat szurkolóit is, s ahogy most mondja, hosszú távra tervez a Barelonánál. Egyszóval, sokoldalú, tehetséges, lenyűgöző játékos, a brazil válogatott alapembere. Nem is csoda, ha valakinek, talán éppen neked ő a példaképed.